A sportmasszázs

(mélyszöveti, erőteljes m., mozgékonyság és teljesítményfokozó)
Nem kell olimpiai versenyzőnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erőteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.

Talp- ill. reflexzónamasszázs

(frissítő, erősíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát)
A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévő reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelő reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelő szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthető a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elősegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.

Masszázs fajták

( a teljesség igénye nélkül )
- Svédmasszázs
- Sportmasszázs
- Reflexzóna- ill. talpmasszázs
- Gyógymasszázs
- Narancsbőr-masszázs
- Fogyasztómasszázs
- Klasszikus thai masszázs
- Alakformáló, zsírégető masszázs: segítségével hatékonyabban szabadulhatunk meg a combon, fenéken, hason kialakuló zsírpárnáktól. A masszőr szinte összetöri a zsírsejteket, és olyan speciális zsírégető krémet masszíroz a bőrbe, ami növeli az alakformáló hatást. A módszer elengedhetetlen kísérői a megfelelő eredmény elérése érdekben a diéta és a torna.
- Dörzs- és kefemasszázs:
egy durva szövésű vagy háncskesztyűben végzik. Az erős dörzsölés hatékonyan eltávolítja az elhalt hámsejteket, fokozza vérbőséget, javítja az anyagcserét.
- Kínai masszázs:
egyike a legősibb és a legösszetettebb masszázsoknak, alapja a yin-yang elv, az öt elem tana, és a testi-lelki harmónia megteremtése. Célja az energiaháztartás harmonizálása, a gátló energiák kiküszöbölésével. Az eljárás apró érintések sorozatának kifejtése a testet behálózó meridiánrendszer meghatározott pontjaira, mivel a test energiaellátására tehetünk kedvező hatást. Ez az úgynevezett pontmasszázs. Jól alkalmazható izomfájdalmak, izomfáradtság kezelésére, nőgyógyászati panaszok orvoslására, izületi és csigolya- problémák gyógymódjaként, gerincbántalmak megszüntetésére.
- Kötőszöveti masszázs:
ismertebb nevén, a cellulitisz masszázs, minek lényege, hogy a kötőszövetek erőteljes masszírozásával az adott területen képesek vérbőséget előidézni, javítva ezzel az adott testfelület vérellátását.
Mi a cellulit?
Bőrünk három rétegből épül fel. A felső, elszarusodó hámréteg alatt helyezkedik el az irha, amely erekkel, idegekkel, faggyú- és verejtékmirigyekkel átszőtt erős kötőszöveti rostokból áll, feladata a bőr táplálása, rugalmassá tétele. A legalsó réteg a bőralja, mely főként laza kötőszöveti rostokból és zsírsejtekből áll.
Ez a réteg a nőknél vastagabb, míg az irha vékonyabb és gyengébb. A kötőszöveti rostok idővel gyengülnek, a fokozott zsírlerakódás miatt pedig meglazulhatnak, és már nem képesek tartást adni a felfúvódott zsírsejteknek, így azok összecsomósodnak, és narancshéjszerű kidomborodást hoznak létre a külső hámrétegen.
- Melegköves masszázs:
vagy más néven lávaköves masszázs: testi és lelki energiákat hivatott egyensúlyba hozni. Kellékei a vulkanikus eredetű, sima bazaltkövek, melyeket forró vízben felmelegítenek, és ráhelyezik az ember hátán lévő energiacentrumokra (csakrákra), amelyek mind-mind egy-egy szervvel állnak kapcsolatban. Egészséges emberben a csakrákon keresztül szabadon áramlik az energia. Ha egy csakra "bedugul", az életerő áramlása akadozni kezd.
A test fokozatosan veszi át mélyebb rétegeibe is a kövek melegét. A masszázst is a meleg kövekkel végzik olajok segítségével. A kezelés révén mély relaxációs hatás érhető el, oldódik a stressz, semlegesítődnek a negatív energiák.
12. Nyirokmasszázs:
előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag szöveteinkben felhalmozódik a nyirokfolyadék. Mivel a nyirokrendszer gondoskodik a testben felhalmozódó mérgező- és salakanyagok eltávolításról, az érintett testrész (kar, láb) fájdalmasan megduzzadhat, egyéb kellemetlen tüneteket is produkálva. A nyirokmasszázs során gyengéd, simító mozdulatokkal kiürítik a kezelt terület nyirokcsomóit, így gyorsítják meg a pangó nyirok elfolyását. Kiegészítő kezelése lehet a narancsbőr elleni harcnak, az allergia enyhítésének, az ödémák, visszér, trombózist követőállapot kezelésében.
- A shiatsu (siacu):
a hagyományos keleti gyógyászat tudására és tapasztalataira épülő alternatív gyógyító eljárás. Segít megteremteni és fenntartani testünk energiakeringésének harmóniáját, ezáltal egészségünk megtartásának, különböző fájdalmaink, betegségeink gyógyításának hatékony eszköze.
A shiatsu az energiapályák mentén tenyér- vagy ujjnyomással hozza mozgásba az energiát, illetve egyéb masszázstechnikákat is alkalmaz. A shiatsu az embert testi, lelki, szellemi egységben látja. A kezelés közben az egészleges érzékelésen és az érintésen alapuló támogató kommunikáció valósul meg. A kezelés az egész testet érinti, vékony pamut ruhában történik, és különleges, kellemes élmény.
A shiatsu professzionális gyógymód. Magyarországon alternatív mozgás- és masszázsterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyász használhatja. Ugyanakkor a shiatsut bárki megtanulhatja és rendkívül hatékonyan alkalmazhatja családi, baráti körben a betegségek megelőzésére, az egészség megtartására. A shiatsu megtanulásával igazi kincs birtokába jutunk. Segíteni tudunk a körülöttünk élőknek és saját magunknak is. Ezen túlmenően tapasztalatokat szerezhetünk egy újfajta kommunikációról.

Fokozhatjuk a masszázs hatását aromaterápiával. Ilyen aroma a boróka, a cédrus, az édes narancs, a grapefruit, a szőlőmag és az illóolajok. Méregtelenítő, nyirokkeringést stimuláló, serkentő hatásuk miatt eredményesen használhatók a narancsbőr elleni küzdelemben.
Természetesen itt is óvatosságra intek mindenkit!
Az illóolajok, aromák nagyon jó hatással vannak szervezetünkre, de ezekkel is óvatosan kell bánni, ismerni kell őket ahhoz, hogy ne okozzunk velük kárt magunkban!
Egyes esetekben a bőrből allergiás reakciókat válthatnak ki, és bizonyos olajok pl. terhesség alatt, kismamáknál, kisgyermekeknél és néhány betegség esetén nem is alkalmazhatók!

Narancsbőr-masszázs

(a narancsbőr tüneteinek enyhítésére, megszüntetésére)
A cellulit vagy narancsbőrként ismert horpadásos bőrrendellenesség a zsírsejtek megkeményedését jelenti. Ez olyan kollagénrostokból álló zsákocskák csoportja, melyek a zsírsejtek körül alakulnak ki, folyadékot és mérgező anyagokat zárva magukba. Főként a hason, csípőn, fenéktájon és a combokon alakul ki, és nem kizárólag a kövérség velejárója. Keletkezésének több oka is lehet, adódhat a helytelen étrendből, ami hozzájárulhat a mérgező anyagok és a zsírsejtek felhalmozódásához; másrészt pedig a vérkeringés elégtelen muködéséből, ami mozgáshiány következménye lehet. A masszázs javítja a keringést, beleértve a nyirokkeringést és a szövetek frissítését is, és ezt a hatást a felhasznált speciális krém tovább fokozza. A várt eredmény csak hosszas és rendszeres masszázzsal érhető el.
A narancsbőr és a masszázs
Masszázs hatására e hajszálerek (kapillárisok) aktivizálódnak, vérbőség keletkezik, emelkedik a bőr hőmérséklete, olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyeknek értágító hatásuk van, ezáltal élénkül a vérkeringés. Ez a szövetek jobb táplálásához vezet, felgyorsul a sejtek anyagcseréje is. Dörzsölő fogások hatására az elhalt hámsejtek a bőrről leválnak, ami fokozza a mélyebben fekvő fiatal sejtek növekedését. Fokozódik a bőr rugalmassága, a faggyú- és verejtékmirigy-elválasztás, ami a hőszabályozó folyamat kiegyensúlyozottabb működéséhez vezet.

Fogyasztó-masszázs

(a súlyfeleslegtől való megszabadulás elősegítésére)
A súlyfeleslegtől való megszabadulást segíti elő. A masszőr a svédmasszázs fogásait alkalmazva erőteljes mozdulatokkal összetöri a zsírsejteket, és speciális zsírégető krémet masszíroz a problémás testfelületbe, ami növeli a hatást. A módszer hatékony, de csak megfelelő testmozgással és diétával kombinálva érhető el a várt eredmény.

Thai-masszázs

A nyugati masszázstechnikákkal ellentétben a thai masszázsnál nem az izomzat megdolgozása az elsődleges cél, hanem a test energiáinak aktivizálása ritmikus akupresszúrás nyomásokkal végig a test energiavonalai mentén.
Az energiaáramlás zavara hosszabb távon különböző betegségek okozója is lehet.
Az energiablokkok felszabadítása által helyreáll a test harmóniája, aktivizálódik öngyógyító ereje, erősödik ezáltal az immunrendszer, megszabadít a feszültségtől, könnyűnek, felszabadultnak érezzük magunkat. A masszőr nem csak a kezével dolgozik, igénybe veszi alkarját, könyökét, térdét, sőt a lábát is.
A thai masszázs több mint masszázs:
ötvözi az akupresszúra, jóga, reflexológia és a kiropraktika elemeit. Kilazítja az izületeket, nyújtja az izmokat, stimulálja a különböző szerveket, vitalizál. A masszázs ritmikus és nagyon meditatív, ez teszi egyedülállóan hatékonnyá, amely felüdülést jelent testnek-léleknek-szellemnek egyaránt.
Nem utolsósorban még egy fontos szempont a masszázstól ódzkodóknak:
a thai masszázs, úgynevezett száraz masszázs, amely kényelmes ruhán keresztül történik, olaj és krémek nélkül, így a szégyenlősebbeknek sem kell lemondaniuk eme kényeztetésről.

Masszázs (bevezetés)

" Életünk minden szakaszában szükségünk van az emberi érintésre, a gyöngédségre és a törődésre, amelyből megtudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Az ember ugyanis érzelmes lény-az érintés melegsége köt másokhoz és nyugtat meg bennünket. Vannak, akik a masszázst luxusnak tekintik, és csak akkor vetik alá magukat, amikor már igen nagy szükségük van rá.
A masszázst minden időben és minden kultúrában alkalmazták. A görög és a római fürdőkben rabszolgák masszírozták a vendégeket, közben különböző balzsamokkal és olajokkal kenték be testüket.
Napjainkban szüntelenül újabb és újabb technikai vívmányok követik egymást, amelyek felváltják az emberi munkát. Növekedik a szellemi munka jelentősége, egyre több az ülő foglalkozás, és egyre kevesebb a fizikai erőkifejtéssel járó munka. Magyarország lakosságának 82%-a mozgásszegény életet él. Minél kevesebb a testmozgás, annál nagyobb az izmok petyhüdtsége, és annál rosszabb a testi és a szellemi kondíció. Egyre többen felismerik, hogy erkölcsi kötelességük egy egyben anyagi érdekük is vigyázni egészségükre,s hogy ennek legegyszerűbb eszköze a fizikai aktivitás, a kellemes elfáradás, majd a jótékony regenerálódás. "

A masszázs célja

" A szervezet lágy részeinek (az izomzatnak) módszeres átdolgozása a kéz erejével vagy valamilyen mechanikus eszközzel, élettani, gyógyító vagy rekreációs céllal.
A masszázs élettani hatásai miatt szinte a legfontosabb eszköz a fáradtság megszüntetésére, megelőzésére.
A masszírozás alapja az érintés, amely lehet simogatás, dörzsölés, gyúrás, dögönyözés, ütögetés. "
A masszázs definíciója és jótékony hatásai:
A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).

A masszázs történelme

A masszázs szó több nyelvben is hasonló jelentéssel bír: a francia massage (gyúrás) jelentésű szó a görög massein (dörzsölni) szóból ered, Az arab nyelvben a mass szó kézzel való simogatást, nyomkodást jelent. A szó etimológiája kifejezi a technika lényegét: a test kézzel való gyúrása, dögönyözése, tervszerű simogatása, amely kezelések lényege, hogy a páciens közérzete javuljon, egészségi állapota pozitív irányba mozduljon el.
Arról, hogy ki, illetve kik volt voltak az elsők, akik a masszázst elsőként alkalmazták, nincsenek tényszerű adatok. Az viszont biztos, hogy az ókori nagy civilizációkban már ismert és kedvelt volt a masszázs. Közel-Keleten, Egyiptomban és Észak-Afrikában mágikus erőt tulajdonítottak e műveletnek, és afféle rituális szertartás keretein belül alkalmazták.
Kínában négyezer éves feljegyzések bizonyítják, hogy már tudatosan gyógyításra használták ezt az ősrégi tudományt. Az orvospapok végezték a dögönyözést a test aktív és passzív tornájával - Tai Chi - kombinálva, elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek így. Ebből ered az akupresszúra (ujjnyomásos pontmasszázs) tudománya is.
A régi nagy Indiában a lakosság egészségügyi jellegű vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban művelte a masszázst. A masszázsnak szintén régi hagyománya van; egészségügyi és rituális célból is végezték. I.e. 1800 táján már illatos füvekkel és olajokkal kombinálták az egész testre kiterjedő kezelést. Az arcon kezdték, végighaladtak a törzsön és a végtagokon fejezték be a nyomkodást, simogatást. Ugyanakkor szintén innen ered a babamasszázs is, ezt önkéntelenül minden anya alkalmazza.
Az ókori egyiptomiak - a fennmaradt papirusztekercsek tanúsága szerint - a betegségek és a sebek gyógyításra használták. I.e. 2700-ban keletkezett könyv ezt írja: "A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik, és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatás elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak, és a bajok is megelőzhetőek."
Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. Hippokratész, Tripsis és a többi jeles ókori orvos részletesen foglalkozott munkájában a különböző fogásokkal, technikákkal. A masszírozási módszereket alapvetően három csoportba osztották: kemény, közepes és gyenge. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.
A nem túl fejlődő nyugati hűbéri társadalomban eltűnt a masszázs, ám a virágzó keleten, az arab világban fénykorát élte. Avicenna híres arab orvos összefoglaló művében, az Orvosi Törvényekben felsorolta a masszázsfogásokat, sőt kiemelte a masszázs összekapcsolását a hidroterápiával.
Európában a reneszánsz éleszti újra a masszázst és a tornát, innentől újra fontossá válik a test és annak edzése, karbantartása. Hazánkban Mátyás udvarában is feltűnik a masszázs, amit úgynevezett "dögönyözők" végeztek, különösebb végzettség nélkül.
A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.
A felfedezések korától az európai kultúra is megismerkedett az addig ismeretlen, egzotikusnak számító masszázsokkal. James Cook írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztrália és Tahiti őslakói a fáradságot masszázzsal uzték el Jáva szigetén. A méh mesterséges hátrahajlítását szolgáló masszázzsal pedig sikeresen és kockázatmentesen elkerülték a nők a fogamzást (a fogamzóképesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával).
Amikor fejlődésnek indul az orvostudomány és a testedzés tudománya a modern időkben, a masszázs alkalmazásában is áttörés következik be. Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling írta, mellyel megteremtette a modern torna és masszázs alapjait, és ismertette a napjainkban is használt masszázs minden fogását. Az első írásos összefoglalás 1867-ben a holland J. G. Metzgertől származik, az ő ténykedése tette a masszírozást önálló tudományággá. A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia képviselője volt. Közülük az egyik, a német Monsengeil az 1875-ös sebészkongresszuson beszámolt a masszázzsal elért eredményekről és a hatások elméleti magyarázatáról is. A XIX. század végén Bergmann kezdeményezésére a berlini egyetemi klinikán megalapítják az első állami masszírozóiskolát.
Más európai országokban és az Egyesült Államokban is tudományosan kezdtek el foglalkozni a masszírozással. Nem sokkal ez után megjelentek az első tankönyvek, köztük A. Hoffa ortopédsebész műve, "A masszírozás technikája", melyet a mai napig is használnak.

A masszázsról

Használták és használják a mai napig a több, mint 200 ismert masszázstechnikát idegbajok kezelésére, lazításra és élénkítésre, a bőr funkciónak javítására, a nyirokáramlás fokozására. és még folytathatnánk. Különböző betegségek vagy problémák esetére, különböző masszázsokat kell alkalmazni, az alábbiakban összefoglaljuk a ma legelterjedtebb típusokat.
A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.
A testéből csak egy van, ne feledje. Jól viselje gondját!
A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására.
A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. Egészségét és teljesítőképességét megőrizheti a masszázs segítségével. Regeneráló hatása olyan jó közérzetet biztosít, ami semmilyen gyógyszerrel nem érhető el, és nincs káros mellékhatása. A masszázs alkalmazásánál a szervezetben egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre.
A masszázs enyhíti a stressz hatásait
Napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.
A masszázs hatásai :
Enyhíti a stressz hatásait
Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.
A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetové teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.
A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.
Jobb alvást biztosít
A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.
A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.
Fokozza az izmok teljesítőképességét
A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.
Javítja a bőr állapotát
A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzőinek általános elvesztéséhez. A masszázs kitágítja a bőr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elősegíti a bőr megfelelő nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését. Simító és dörzsölő fogások hatására meggyorsul a bőr felületén lévő, elhalt hámsejteknek a bőrrel való leválása és közben fokozódik a mélyebben fekvő fiatalabb sejtek növekedése. Masszázs közben fokozódik a faggyú- és verejtékelválasztás.
Enyhíti a krónikus fájdalmat
Nagyon sokunknak sérülésekből vagy betegségekből származó krónikus fájdalmakkal kell élnünk mindennapjainkat. A masszázsterápia segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentő hatású. A szakképzett masszőr-terapeuta kezével olyan ingerületeket gerjeszt a szövetek érzékelő idegvégződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a krónikus fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Ezenkívül az agyat endorfin (a test természetes érzéstelenítőjének) kiválasztására készteti, ami mesterséges gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat, és a kellemetlen közérzetet.
A masszázs hatása magzati és idős korban
Már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.
Idős korban a rendszeres masszázs nem csupán frissességet ad, de a megerőltetés és a sérülések kockázatát is minimalizálja. Segíti a betegek és gyengélkedők felépülését, valamint oldja a feszültséget. Enyhíti az öregedéssel együtt járó magányérzetet.